Dreamosh.com

Dévény vára

Dévény várának legrégebbi betelepítése az újkőkor idejére nyúlik vissza. A bronzkorban a várhelyet rácsszerkezetű faföld védőfallal erősítették meg. Dévény térségében körülbelül 100 évig volt kelta település. E jelentős települést az I. század második és harmadik évtizedében a germán csapatok tönkre tették. Dévényben a legrégebbi római kori településhez az I. század elejéről származó többszintes fatorony és nagy mennyiségű apró lelet tartozik. Összességében a régészeti kutatás négy római kori kőépítmény maradványait tárta fel. A római korból származik a várhelyet az északi és keleti oldalról övező földfal is.

Dévény vára Dévény vára Dévény vára Dévény vára

Rendkívüli és egyedülálló lelet a népvándorlás idejéből származó elszenesedett kelesztett kenyércipó, amelyet a kemence előtér gödrében megégett gabona vastag rétegében találtak. Dévény legrégibb írásos emléke 864-ből való, melyben Dowinaként említik. A Nagy Morávia korabeli legjelentősebb leletnek a hosszanti hajójú, háromapszisos templom alapjai számítanak. A XIII. században Dévény királyi vár volt, amely a Magyar Királyság határ menti erődjeként szolgált. Erről az első írásos említés 1223-ból származik. A XV. századtól kezdve a vár több nemesi család (Garayak, a szentgyörgyi és bazini grófok, Báthoryak és Pálffyk tulajdonában volt).

Dévény vára Dévény vára Dévény vára Dévény vára

1809-ben a francia katonák Dévény várát aláaknázták és felrobbantották. E beavatkozást követően a Pálffyk vár iránti érdeklődése megszűnt és a rom fokozatosan hanyatlani kezdett. A XIX. században Dévény vára a régi dicsőség romantikus jelképévé vált, és sok művész és kutató számára inspirációval szolgált. Ugyanakkor a műemlék körüli terület fontos földtani, állattani és botanikai lelőhely.